Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy korábbi újságcikk

Kőrössy Balázs és a Dracula Restaurant & Pub

Multikulturalizmus, internacionalizmus, globalizmus. Ez az úgynevezett” mainstream”, a fő sodor, a meghatározó csapásvonal. Viszont ezzel egyidőben a mellékvágányok is sokasodnak mintegy ellenpontozva a kulturális összemosódást. Az egyedi, a nem uniformizált, a hagyományos ismét keresett, sőt egyre inkább.

Erdély, vagy, ahogy a külföldiek ismerik; Transylvania a mi saját unicumunk. Hiszen a magyar étel nem csupán paprika és gulyás, annál jóval több és gazdagabb. Kőrössy Balázs gasztroművészete túlmutat az agyonreklámozott hungarikumokon. Erdélyi származású,képzett szakács.

Na, nem itthon képzett, az anyaországban, hanem hivatalosan Marosvásárhelyen és nem hivatalosan, azaz anyatejjel együtt pedig Nagyszalontán, a szülővárosában. Nagyapját is jól ismerték a környéken, övé volt az első hentes bolt a városban a II. Világháború után.

Az ételhez fűződő viszony öröklődött a családban, Balázs is ebben a közegben nőtt fel, disznóvágásokat végeztek megbízásból és lagzikon sütöttek-főztek a helyiek felkérésére. Kisebb főzőversenyeken már egész fiatalon sikeresen indult és nyaranként gasztronómiai táborokba járt a Fekete-tenger vidékére, ahol neves séfektől tanulhatott. Amíg a többiek lubickoltak a vízben, ő a szakácsok körül lábatlankodott és leste el a fortélyokat. Hajtotta a gyakorlat tudásvágya.  

A szakácsmesterség magától értetődően a vérében lüktetett, amikor a rendszerváltozás szelét megérezte és még a drasztikusabb események előtt a határ innenső oldalára települt. 

Még mindig úgy érezte, van mit tanulni a mesterségből és fáradhatatlanul utazott a világban, csakúgy, mint a középkori diákok, hogy megismerjen minden apró fogást és trükköt, amitől az étel igazán felejthetetlenné válik. Mert főzni mindenki képes, de jól főzni, az maga a kihívás. Megjárta Spanyolországot, Mallorcát, térült, fordult Kanadában, Torontóban. Észak-Afrikába közel húsz (!) alkalommal látogatott és felkapott hotelek séfjeivel cserélt szakmai tapasztalatot. Kapott állásajánlatot is, de a szíve ismerős tájra húzta.

Visszatért a Fekete-tengerhez. Itt két saját éttermet vezetett, az egyiket öt évig működtette, majd továbbadta, a másik pedig igazi hangulatos különlegesség volt; Mamaián, a konstancai lagúnánál egy használaton kívüli halászhajó. Mint az effélék, ez is szezonálisan működött, de akkor viszont éjjel-nappal. Egyszerűen képtelenség volt bezárni, mert mire az esti, hajnali vendégek elmentek, már érkeztek a kora reggeliek. Azt hiszem, minden vendéglátós ilyen gondokról álmodik. Télen, szezonon kívül fáradhatatlanul járta a világot, hogy új ismereteket szerezzen és meglesse a séfeket munka közben. Elsajátította sok nemzet konyháját, a tengeri herkentyűkre külön figyelmet fordított. A Bárka Étterem pályafutásának végül stílusosan a tenger vetett véget; áradás vitte el a hajót.

Jól mentek a római parti vendéglők és a kávéház is a Béke Szállónál. 2003-tól a helyszín Buda, a Horváth Kert, amit a híres nótából is ismerhetünk: „ …Legyen a Horváth Kertben Budán, szombaton este fél nyolc után…”

A Horvát Kertet komolyabb feladat követte; három étterem egyidejű üzemeltetése. Később a tulajdonos – akinek más vállalkozói főprofilja volt – csökkentette az alkalmazottak, majd az éttermek számát, amíg végül teljesen meg nem szüntette az étteremláncot.

Eztán érkezik Balázs a Draculába, pontosabban akkor még The Dog’s Bollix pub & grill nevű ír étterembe azzal a céllal, hogy mielőtt végleg elhagyná az országot, szerezzen egy kis tőkét. Az étterem akkor nyílt frissen, egy hete működött csupán, így mondhatni, Balázs a születésétől kezdve jelen volt. Fél év elteltével már társtulajdonos, majd hamarosan egyedüli cégtulajdonos lett. Ezzel együtt a hely elnevezése is megváltozott, megszületett a Dracula Restaurant & Pub.

S hogy miért éppen Dracula? Mert erdélyi, mert tipikusan magyar, és mert a külföldiek számára Erdély Dracula nevével fémjelzett. Dracula nem más, mint egy hívószó. Ám ne a véres, elrettentő horror történetekre gondoljunk, hanem az erdélyi hagyományokra.

Vlad Țepeș, a Dracula néven elhíresült havasalföldi fejedelem az 1400-as évek derekán uralkodott kegyetlenül népei felett. A Țepeș ragadványnév karóba húzót jelent. A Dracul nevet viszont apjától örökölte, aminek a román nyelvben ördög, sárkány a jelentése. A Dracul elnevezés mégsem a különös kegyetlenséggel elkövetett karóba húzásaira utal, hanem a Sárkány Lovagrendre, a latin dracora.

Fejtsük le hát mi is Draculáról a mendemondákat és mítoszokat. Koncentráljunk csupán a hagyományokra, arra, amit ismer a nagyvilág belőlünk és amit szeretnénk, hogy megismerjen. A Dracula név segítségével jobban megragadható egy külföldi számára mindaz, ami a „magyarság” kifejezés mögött rejtőzik. A házi jellegű ételek, a finom és különleges Erdélyből hozott pálinkák és nem utolsó sorban a házigazdák vendégszeretete.

Itt már felismerik a vendéget, ha másodszor tér be és szívesen látják, igyekeznek az ízlését kiismerni és minél jobban kiszolgálni. A menü folyamatosan változó, a séf kedvétől és a szezontól, no meg az aktuális ünnepkörtől függő. Ebből a szempontból nincs két egyforma nap és ez egyedivé teszi a helyet. Természetesen, a kedvenceket állandóan megtaláljuk, ahogyan a tengeri ételeket és a kontinentális konyha klasszikus elemeit is. Az én kedvencem a sült lekváros derelye vanília öntettel. Kérdezik is tőlem a második fogás után, hogy kérem-e a szokásos derelyémet...

Ha úgy kívánjuk, nézhetünk meccset, vagy kivetítőn filmet, mint egy valódi underground filmklubban, elnyúlva a hengerpárnás kanapékon, de szervezhetünk bulikat is karaokeval vagy magunk keverte zenékkel és koktélokkal – megkóstolhatjuk a híres Dracula koktélt is –, de csendes beszélgetős összeülést is tarthatunk a különteremben.

Ha akarjuk, a Dracula komoly, öltönyös hely üzleti megbeszélésekhez, de ha úgy jobban tetszik, akkor zártkörű bulik helyszínévé alakulhat, ahol a személyzet is beáll olykor-olykor a táncba.   

A Dracula az ismerősség közegét adja, azt a jól eső érzést, hogy tényleg fontos a véleményem, fontos vagyok én magam is mint vendég és fontosak ők is; a séf és a kollégái, mert nélkülük nem ilyen lenne ez a hely.

Balázs pedig közel negyven éve süt-főz már nekünk. Kívánok még ugyanennyit Neki és a Draculának! Egészségünkre!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

Profilkép



Utolsó kép


10 Forintért!!

https://www.10forintert.hu/start/479455528/index.html a linked tartalma

Facebook


Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< Június / 2018 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 115352
Hónap: 463
Nap: 24