Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

-->--->>hogy a mai rohanó világban kinek mennyire van még energiája az ünnepekre,a kötelező sonkafőzésre stb...igazából mindenki annak örül ha egy hosszú hétvégén pihenhet végre és nem terheli agyon a gyomrát mindenféle nehéz ,zsíros,fűszeres ételekkel,mert kötelezően ünnep van!A Húsvét tudtommal egy vallási ünnep,ma már ebből is csak az üzlet figyel ki és mi mint fogyasztói társadalom nagyon jó vevők vagyunk mindenre..olcsó -gazdaságos sonka,csak azért hogy nekünk is legyen,nem baj ha nem jó, majd kidobjuk..de ha valaki meglátja hogy nekünk nincs még közbeszéd tárgyává válunk...-gonduljuk ugyebár,ezért aztán mi is megvesszük a silány rossz minőségű,sokszor a hűtőben is csak 2 napot bíró húsvéti sonkánkat..Hát,én már régóta elvetem ezt a fajta "vallást" és a közelébe sem megyek egyetlen bevásárlóközpontnak és egyéb nagy multi-extra-szuper-jóárú-tömegcikket kínáló akcós sonkaimitáló és az igazi sonkát meggyalázó...és folytathatnám reggelig is...miért hiszitek hogy a húsvét csak a sonkáról és nagy zabálásról szól?(ezt azoktól akikkel éppen ma vitatkoztam erről)--de inkább lássuk mi volt régebben

 

 

Hagyományos húsvéti ételeink

 A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek. A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen.
            A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A 19. század végén még voltak olyan paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi táplálékot vettek magukhoz. Sok helyen böjt alatt még tejneműt sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal főztek, s előfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A 17. században a böjt kérdésében nagy vita támadt a gyöngyösi franciskánusok és jezsuiták között. A franciskánus barátok a régi tilalom szerint húst, tojást és tejneműt sem fogyasztottak, míg a jezsuiták azt tartották, hogy a böjti napokon is szabad tojást és tejfélét fogyasztani. A vita odáig fajult, hogy a kérdés a római Congregatio de propaganda fide elé került, amely ugyan a barátok hagyományos értelmezésével értett egyet, azonban az ország különleges helyzetére való tekintettel mégis engedélyezte a könnyítést. A folytonos könnyítésekkel (tej, túró, vaj, tojás) a magyar parasztság sem élt, szinte a 19. század végéig csak halat és –ahogy a szegedi nép mondja– harmat nevelte eledeleket (vagyis növényféléket) fogyasztott. Ezért mondták a múlt század közepén az öreg tápiak: könnyű a bűt túrún, kinyérön, vagyis hiányzik belőle az önmegtagadás.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
 
            A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük. Lássunk néhány példát a böjti étrendre.
            Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel. Az ebéd sokféle lehetett: babgánica, főtt aszalt szilva és alma az édes főzőlével együtt, vagy aszaltszilva-leves, tejfölös bab, gánica mákkal, tejjel, szárazbab tökmagolajjal és hagymával, mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió menti protestánsok nagypéntek délben rántottlevest és kifőtt tésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasztottak. A rábaközben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, gombát is gyakran főztek. Zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön a regtöbb rábaközi és szigetközi családban valamilyen zöldfőzeléket ettek tojás feltéttel. Nagypénteken a kapuváriak lencsét főztek, hogy sok pénzük legyen. Finom böjti vacsora volt még a csírás bab és a szaladós. Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákostészta.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Aszaltszilva-leves
(őrségi recept)
A megmosott, gőzön megpuhított, magozott szilvát 3-4 darabra vágva vízben puhára főzzük, egy darabka fahéjat is teszünk a főzőlébe. Ha a szilva megfőtt, levét tejföllel behabarjuk, sóval, cukorral ízesítve fogyasztjuk. Ugyanígy készítjük aszalt meggyből és aszalt cseresznyéből is.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mákos hajdina, vagy kukoricagánica (őrségi recept)
A kukorica- vagy hajdinalisztet forró vízbe szórva főzőkanállal kavargatva keményre főzzük. Fövés után kissé hűlni hagyjuk, egy tálban ellapogatjuk és mindkét oldalát cukros, vagy cukor nélküli törött mákban meghempergetjük. Tányérba rakva mézzel, vagy anélkül tálaljuk.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Őrségi babsaláta

40 dkg szemes babot előző este beáztatunk, 2 fej vöröshagymát apróra vágunk és 1 gerezd fokhagymát összezúzunk. Másnap a babot hideg vízben sóval, babérlevéllel puhára főzzük, lehűtjük és kevés főzőlével együtt egy tálba rakjuk. 1 dl tökmagolajból, 1 dl borecetből, a hagymából, fokhagymából kevés vízzel salátaöntetet készítünk, amelyet sóval és kevés fehér borssal ízesítünk. Ezzel öntjük le a babot. Néhány órás állás után hidegen tálaljuk.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Kép
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szaladós (rábaközi csíramálé)

A búzát, vagy rozsot nyáron az ágy alá tett teknőben állandóan locsolgatták, így az 3-4 nap alatt kicsírázott. Utána ponyván megszárították és zacskóba rakva eltették. Télen a malomban megdaráltatták. Amikor sütni akartak, a szükséges mennyiséget vajdlingba rakták, forró vizet öntötttek rá, hígra feleresztették, 3-4 órára a dunyha alá rakták, jól letakarták, s így olyan édes lett mint a méz. Kevés vizet öntöttek a cseréptepsibe, bele 3 ujjnyi vastagon a masszát és kemencében, rendszerint a kenyérsütés mellett szép pirosra sütötték.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

Húsvéti ételek
A katolikusok húsvéti ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek –kalács, sonka, bárány, tojás, stb.– megszentelése. E húsvéti eledelek jellegzetes régi neve a kókonya, amelynek eredetét nyelvészeink egyelőre még nem tisztázták megnyugtatóan. Mindenesetre a szót az ételszentelés szimbolikáját magyarázva már a Sándor-kódex is említi:

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 
Részletek a Sándor-kódexből:
Az mennyországban mentül jelösb étök az kókonnya. Micsoda az a kókonnya? A kókonnya ünnönmaga Úr Krisztus, Isten és embör...Mert valamik kellenek az kókonnyához, avagy az húsvéti könyérhöz, űbenne mind meglehetnek avagy példáztatnak. Az húsvéti könyérhöz sajt és tej, tikmony, tiszta tészta, környül tésztából koszorúmódra kell csinálni, meg kell sütni, meg kell szentölni...Az sajt és az tej példázzák Krisztusnak szentséges testét...Az tikmonynak az fejérén értetik az ó fejérségű lelke, ki eredendő bűntül igen távol lőn. Az tikmonynak az székén értetik az ű istensége...A szép tiszta tésztán, kire az sajtot rakják s az tikmonyját és az tejet értetik az három szömélyben az Fiúnak szömélye, mely szömélyben az isteni természet az emböri természettel egyesüle.
Az tésztából csinált koszorún, kivel az húsvéti kenyért megkörnyékezik, értetik, mimódon az atyja, anyja, az mostohája (a zsidóság) és az ű házanépe (menyországbeliek) őtet megkoszorúzta volt...
Az megsütésen értetik az körösztfának kemencéjén ű testének megszáradása, isteni nagy szerelemnek tizétül.
A megáldáson értetik az űtet megáldás...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

A kókonya szó a népnyelvben a húsvéthoz kapcsolódva sokféle változatban és jelentésben máig él. Legtöbb helyen a húsvéti ételek összefoglaló neve, azonban például Szegeden a húsvéti megszentelt keménytojást, az istensegítsi székelyek körében a húsvéti kalácsot értik alatta. A Dunántúl egy részén a szó változatai –kókálás, kókányolás, kokonyázás, stb.– az ősi húvéti játékot, a tojásütést jelentik. A keleti egyházaktól származik a megszentelt ételek másik elnevezése a páska, pászka. Tudjuk, hogy a pascha egyházi nyelven a húsvétot, illetőleg a testét, vérét feláldozó Megváltót jelenti. A magyarságnál mindkét elnevezés ismert.
            A kókonyát, illetve pászkát a katolikusok húsvét vasárnap reggel vitték szentelteni a templomba egy nagy kosárban. A kosár tartalma tájegységenként különbözhetett, azonban mindenképpen az ünnepre szánt húsvéti ételek voltak benne. A szentelés történhetett a templomban, vagy a templom udvarán. Az ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárban minél tetszetősebben igyekeztek elrendezni. A kosarat fedő díszes –gyakran kizárólag erre az alkalomra tartogatott terítőt csak addig vették le, amíg a szentelés tartott. Egyébként a szentelés idejére a borosflaska dugóját is eltávolították, sőt sok helyen egy tojást meg is pucoltak, hogy az áldás közvetlenül érje azokat. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Volt ahol az utat futva tették meg, máshol szótlanul kellett hazavinni az eledeleket. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. Ilyenkor a szentelt ételeknek még a morzsáját, maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítván nekik mágikus célra használták ezeket. A morzsát például a tyúkok elé szórták, hogy a következő évben jobban tojjjanak. Bukovinában a maradékot elégették, s a hamujával szapultak. A szentelt sonka csontját gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen.
            Az étkezés közben a karácsonyhoz hasonlóan rituális szertartások is előfordulhattak. A palócoknál például szokás volt egy szentelt tojást annyi felé osztva elfogyasztani, ahány családtag volt, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a tojást.
 
           
Lássunk néhány példát arra, mit tartalmazhatott a szentelésre vitt kosár.
Göcsejben a századfordulón a szentelésre sonkát, tojást, kalácsot, tormát szoktak kengyeles kosárban küldeni. Hitük szerint a tojás Krisztus keresztfáját, díszítése Krisztus kötelét, a torma a keserűséget jelképezi. A család először a tormából evett, bizonyára azért, mert Krisztus is szenvedett és nélkülözött a feltámadás előtt.
            Vásárosdombón a fentiek mellett még kolbász, egy üveg víz és só is került a kosárba, Patosfa asszonyai pedig a paprikát sem hagyták ki belőle. Lucskán tormát, sót, vajat, szalonnát, sonkát kalácsot és tojást vittek szenteltetni.
            Csíkménaságban a pap nagymise után szentelte meg a húsvéti eledeleket, amelyeket a hívek csíkos tarisznyában, kersztelői kosarakban készítettek oda szép sorjában. A kosárban kenyér, kalács, sültbárány, sonka, tojás és só volt.
            Szabolcsban élő görögkatolikusainknál a páska, vagy pászka a kosárba tett sonkából, tojásból, ún. sárga túróból, vajból, bárányból, tormából és borból állott. Volt olyan család, amely egészen fehérvasárnapig csak ezeket a megszentelt ételeket fogyasztotta.
            A moldvai csángóknál a pászka tojásos túróslepény, mellette kozsonna, vagyis tejjel, tojással, túróval, mézzel, mazsolával készült húsvéti sütemény, valamint hímestojás. A feltámadási szertartás után szokták elfogyasztani, miközben azt mondogatják egymásnak: feltámadt Krisztus. A felelet: higgyük valóban.
            A protestánsok körében gyakorlatilag ugyanazok a húsvéti ételek voltak szokásban, mint a katolikusoknál, csak természetesen megszentelés nélkül fogyasztották ezeket.
 
            Húsvéti ételeink szimbolikájával, mágikus misztikus képzetkörével érdemes külön is foglalkoznunk.
A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelő napjukon pedig a zsidók a pusztába bűnbakot eresztettek.
            Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthető, hogy már az újszövetségi könyvek is Isten bárányányak nevezik őt –az ószövetségi előképekre támaszkodva. Az Isten báránya ábrázolások a középkortól kezdve igen elterjedtek voltak az egyházi és világi építmények, pecsétek és egyéb tárgyak díszítményeiként.A húvéti bárány áldás-szövege már a Pray-kódexben olvasható, s azt is tudjuk, hogy a középkorban a tihanyi monostornak húsvéti bárányt ajánlottak fel a hívek. A húsvéti bárányáldozat emlékét a magyar néphagyományban is megtaláljuk: a régi szegedi felsőtanyai juhászgazdák például a leölt bárány vérével az ószövetségi zsidók módjára szokták megkenni az ajtófélfát, hogy az ő elsőszülöttjeiknek se legyen bajuk. A bárányt általában nagypénteken ölték meg, s elkészítés közben arra is ügyeltek, hogy csontját ne törjék meg (János evangéliuma 19,36). A csonttörés tilalma később sok helyen a húsvéti sonkával kapcsolatosan is felbukkan.
            Másik igen régi húsvéti eledelünk a tojás az élet és újjászületés archaikus jelképe. Keresztény magyarázat szerint, amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ez utóbbi motívum számtalan változatban a néphiedelmek között is megtalálható. A körmendiek például úgy mesélik, hogy mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszercsak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.
            A tojásajándékozásnak a mai profán jellegével ellentétben korábban liturgikus szimbolikus jelentése volt. A régi időkben a keresztszülők azért ajándékoztak húsvéti tojást a keresztgyermekeiknek, hogy a megváltás kiváltságos örömére emlékeztessék őket. Göcsejben és Somogyban szinte máig szívósan tartja magát ez a hagyomány. Vásárosdombón ezen túlmenően még a kereszt- és bérmakomák, komaasszonyok korozsmával is megtisztelik egymást. A húsvéti korozsma szép fehér abroszba kötött hímestojásból, almából és süteményből áll. A húsvéti tojásnak más szentelményekhez hasonlóan sok helyen mágikus erőt tulajdonítanak. Például Nyírábrányban a húsvéti szentelt tojás héját szántották a földbe. Volt úgy is, hogy a tojást a vetőzsákba tették és a magot arról vetették.
            A húsvéti tojással összefüggő ünnepi szerencsejáték a sokféleképpen emlegetett szerencsejáték a tojásütés (koccintás, kókányolás, stb.) A szokás egész Európában ismeretes. Lényege: a fiúgyermekek a locsolkodásért, vagy keresztszüleiktől kapott tojásokat párosával összeütik. Akié összetörik az a vesztes és köteles átadni annak, akié épen maradt.
            A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A hozzá fűződő hiedelmek inkább mágikus, mint szakrális jellegűek.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 
Szabolcsi húsvéti sárga túró

Egy liter tejet jól megcukrozva és fahéjjal ízesítve a tűzre teszünk és folytonos keverés közben beleütünk legalább tíz egész tojást. Addig főzzük, míg az összes fehérje ki nem csapódik benne. Ekkor a túróhoz hasonlóan tüllzacskóba téve levét kicsepegtetjük.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

Böjti és húsvéti ételek
 
A népi hagyomány szerint a böjt azzal kezdődött, hogy minden edényt jól megtisztítottak, hogy a zsírnak még híre-hamva se maradjon. Jelképesen még a kamrakulcsot is eldugták, „kútba hajították”, jelezve, hogy kezdődik a sovány koszt időszaka. A húst teljesen elhagyták.
Hüvelyeseket, főtt tésztaféléket, főként mákosat ettek. Erdélyben a málé lepényt készítették szívesen.
 
Málé-lepény:
Egy kiló kukoricalisztet öntsünk le egy liter langyos tejjel, adjunk hozzá hat kanál cukrot, három egész tojást, egy deci olajat, késhegynyi sót. Keverjük jól össze, híg tésztát kell kapnunk. Öntsük bele egy kiolajozott tepsibe, és tegyük erős lángú sütőbe. Fél óra alatt pirosra sül. A kész lepényt tegyük deszkára, kockázzuk fel, melegen tálaljuk.
 
A böjt alatt készítettek még rántás nélküli krumplilevest, héjában sült krumplit, cukrozott szemes kukoricát, babsalátát, málét, lepényeket, aszalt szilvát.
A kemény lepénykenyeret búzalisztből gyúrták, 3-4 mm vastagságúra nyújtották, és kemencében vagy a tűzhely vaslapján megsütötték. Ahogy a neve is elárulja, ropogós lett a tészta, ezért forró vízbe vagy teába mártották, úgy ették, főként nagypénteken. Sok helyen ilyenkor egész nap csak pattogatott kukoricát adtak az asztalra.
Erdélyben a böjti időszakban túrót fogyasztottak és babfőzeléket készítettek. Az északi részeken, de Erdélyben is kedvelték a ciberét, más néven korpalevest, káposztát, káposztás galuskát.
 
A ciberelevesnek ismert böjti és húsos változata is. Az alap minden esetben egy természetes úton erjesztett lé, hasonlóan a kovászos uborkáéhoz.
A cibere elkészítése
Hozzávalók
25 dkg búzakorpa
5 dkg kukoricaliszt
8 dkg barna kenyér
1 citrom
2 liter forró víz
 
Cserépedénybe vagy befőttes üvegbe korpát (árpa, búza, rozs) és kukoricalisztet öntünk. Egy szelet barnakenyeret helyezünk rá és egy felkarikázott citromot, majd az egészet leöntjük 2 liter forró vízzel. Meleg helyen tartjuk, és amikor már jó savanykás az íze, akkor leszűrjük egy üvegbe, amiben hűvös helyen még egy hétig hagyjuk állni. A léből mindig csak annyit használjunk, hogy levesünk kellemes savanykás ízű legyen. A böjt alatt a cibere levében aszalt gyümölcsöket főztek, majd tejfölös habarással sűrítették be. Ennél „soványabb” elkészítési módja, amikor a savanykás, erjesztett lébe csak fokhagymát, és tejfölös habarást tettek. Pirított vagy száraz kenyérrel ették.
 
Ha rászánjuk magunkat a cibere elkészítésére, akkor húsvét előtt felhasználhatjuk böjtösen, húsvétkor pedig készíthetünk belőle gyergyói ciberelevest bárányhússal.
 
Gyergyói cibereleves bárányhússal
Hozzávalók
30 dkg bárányhús, de más hússal is finom
két darab újhagyma
két gerezd fokhagyma
10 dkg köles
körülbelül 4 dl cibere
egy kevés kapor, zöldpetrezselyem, lestyán
1 pohár tejföl
5 dl tejszín (el is hagyható)
1 tojássárga
bors, só
 
Felkockázzuk a húst, majd vízben felforraljuk. Leszedjük a habot. Beleszórjuk az apróra vágott újhagymát, az összetört fokhagymát. Sóval, borssal ízesítjük. Amikor a hús már majdnem puha, hozzáadjuk a kölest és a ciberét is. Együtt készre főzzük, végül az apróra vágott zöldfűszerekkel megszórjuk. A tejföllel, tejszínnel még egyet forralunk rajta, aztán levesszük a tűzről, és belekeverjük az előtte elhabart tojássárgáját is.
 
Húsvétkor az ünnepi misére kosárban vitték a családok a sonkát, tormát, kalácsot, bort, hogy a pap megszentelje azokat. Ezeken kívül nem voltak jellegzetes ételei az ünnepnek. Erdélyben és a csángóknál viszont hagyomány volt a báránysült, töltött bárány.
 
Ha különleges ízre vágyunk, akkor a szokásos főtt sonka, főtt tojás és torma helyett próbáljuk ki a sonkát ananász szósszal. A két íz nagyon jól kiegészíti egymást, érdekes, finom összeállítást kapunk.
Hozzávalók
Egy főtt csont nélküli sovány sonka, nagyon jó ehhez a recepthez a kötözött. A Fit-Way inkább a füstölt pulykacombot javasolja, de lehet kapni kötözött pulykasonkát is. Mi is ebből készítettük el.
A szószhoz
2,5 dl víz
3 evőkanál barnacukor - ezt a mennyiséget ízlésünknek megfelelően változtathatjuk
4 evőkanál szója szósz
4 evőkanál ketchup
1 evőkanál mustár
2,5 deciliteres csészényi kockázott ananász
2 evőkanál étkezési keményítő
 
Elkészítése
Egy vékonyan kiolajozott tepsiben 150 fokon körülbelül 2 óra alatt készre sütjük a sonkát.
Közben elkészítjük a szószt.
Egy lábasban összekeverjük a barnacukrot kevés vízzel, szójaszósszal, ketchuppal, mustárral, ananásszal. Elkezdjük forralni, majd csökkentjük a tűzhely erősségét és lefedve még 10 percig pároljuk. A maradék vizet összekeverjük a keményítővel és hozzáöntjük a szószhoz, majd újra felforraljuk.
 
A bárány sárgabarackkal /egy  andalúziai recept/
 
Keverjünk össze azonos mennyiségű (kiskanálnyi) szegfűborsot, szegfűszeget, szerecsendiót, fahéjrudat, feketeborsot, fehér kardamomot, koriandert, édesköményt.
A keveréket pirítsuk meg és kávédarálóban őröljük meg. Adjunk még hozzá néhány csipetnyi kurkumát (ennél persze jobb a sáfrány) és cayenne borsot, egy kávéskanál gyömbérport, reszeljünk bele szerecsendiót.
 
Négy félkilós lapockát tisztítsunk meg minden zsíros és inas résztől, sózzuk-borsozzuk, serpenyőben minden oldaláról kevés olívaolajon pirítsuk meg. Adjunk hozzá négy finomra vágott hagymát és 12 szétlapított fokhagymagerezdet. Lassú tűzön, folyamatos mozgatás mellett pároljuk még 4-5 percig.
Öntsük fel három deci forró és sűrű szárnyashúslevessel. Adjunk hozzá 20 gramm fűszerkeveréket és vagy huszonöt szárított sárgabarackot. Süssük 120 Celsius fokos, langyos sütőben másfél órán át (ha nagyobb a lapocka, kicsit tovább). Közben többször forgassuk meg a lapockákat. A hús az alacsony hőfokon szaftos marad és omlósan puha lesz.
A barack ez idő alatt magába szívja a szaftot, a hagyma kissé karamellizálódik. Ekkor tegyük fel az edényt a tűzhely lángjára, öntsünk hozzá még egy deci alaplevet (vagy szárnyaslé-koncentrátumot), ízesítsük friss kakukkfűvel, és kis lángon folyamatosan öntözgetve „glaszírozzuk” a húst, míg vékony, fényes karamellás réteg nem keletkezik rajta.
Hintsük meg kevés pirított fenyőmaggal. Kipróbáltuk, megsütöttük, mind megettük, nagyon finom!

 

 

 

 

Tudtad,hogy:
 
Húsvét ünnepe úgynevezett mozgó ünnep, mert mindig más napra esik. Március 21-et, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon tartjuk. Ez március 22-e és április 25-e közé esik, idén április 4-5-re. A VIII. századtól vált általánossá megünneplése.
Az eleinte négynapos ünnep az idő múltával két napossá zsugorodott. Érdekesség, hogy az erdélyi reformátusok ma is három napos ünnepként tartják számon.
 
A készülődés már jóval az ünnep előtt elkezdődött, a falvakban kívül-belül meszelték a házakat, istállókat, takarítottak. Ez a szép tavaszi ünnep a megtisztulást, megújulást jelenti. A paraszti életben pedig a mezőgazdasági munkák kezdetét, egyben a bő termésáldásért való fohászkodást is. Már a X. században tartottak sonkaszentelést, később kenyeret, tojást, bárányt is szenteltek.
A bárány az Ószövetségben a zsidók húsvéti eledele, mert az Egyiptomból való kivonuláskor a zsidók az áldozati bárány vérével megkenték az ajtókat, hogy az Isten haragja csak az egyiptomiakat büntesse. A bárány húsát sütve, kovásztalan kenyérrel ették meg.
A keresztény kultúra ünneplési szokása összefonódott a népi hiedelmekkel. Székelyföldön sokáig szokás volt a határjárás. Először a templomot kerülték meg, aztán végigvonultak a falun, majd a határt járták végig. Ennek a rituálénak a célja a bő termés kérése.
Egyes vidékeken a legények korbáccsal megcsapkodták a lányokat, közben egészségest kívántak nekik. (Jó kis móka!) A locsolásnak is betegségűző, egészségkérő szerepe volt, természetesen szó sem lehetett kölniről, csupán tiszta, hideg kút- vagy forrásvízről. A keresztényeknél ez a hagyomány a keresztelésre utal.
A locsolóversek közül érdemes egyet idézni, talán lesznek, akik kedvet kapnak hozzá a mostanában divatos, sokszor ízléstelen szövegek helyett.
 
 
Ákom-bákom berkenye,
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
 
 
A tojás a termékenység szimbóluma, a tojásfestés és a tojásjátékok a húsvéthoz kapcsolódnak. Szép, mintás tojást úgy lehet készíteni, ha először a mintát méhviaszba mártott, középen lukas csővel felvisszük a tojásra, és ezután festjük be. Ezt a türelmes munkát sokan felváltották úgy, hogy harisnyába szorosan bekötik a tojást, amire előzőleg leveleket helyeztek, és így festik meg. A levél alá nem folyik be a festék, így válik mintássá a tojás. Csak természetes festéket használjunk, vörös és lilahagyma héját, céklát, répát. A tojásjátékok közül egyes vidékeken felelevenítették a tojásgurítást, a cél minél messzebbre, sérülés nélkül érjen el a tojás.
 
Ünnepi ebédnek tárkonyos-mentás báránycombot és rebarbarás pitét ajánlunk. A tárkony rozmaringgal is helyettesíthető. A pite bármilyen gyümölccsel elkészíthető, de a rebarbara nagyon egészséges, íze üde, savanykás, igazi tavaszi desszert. Feltétlenül próbáljuk ki, ha kapunk a piacon rebarbarát.
 
Tárkonyos-mentás báránycomb
 
 
 A hozzávaló fűszeres olaj egy nappal előbb elkészíthető. 
Olívaolajat, apróra vágott friss tárkonyt és mentát, valamint 4 teáskanál tárkonyecetet összekeverünk két teáskanál durva sóval.
 
 
A húst is egy nappal korábban készítsük elő!
Éles késsel kis mélyedéseket szúrunk a báránycombba. Narancshéj-csíkokat tűzünk bele.
Folpackba vagy alufóliába csomagoljuk, és hűtőbe tesszük.
 
 
 A sütőt előmelegítjük a legmagasabb hőfokra. Közben nagy serpenyőben repceolajt melegítünk a tűzhelyen. A bárányt besózzuk, borsozzuk. Körülbelül nyolc perc alatt a húst minden oldalán jól megbarnítjuk. Áttesszük egy tepsibe, és jól bedörzsöljük két kanál fűszeres olívaolajjal. Kicsit alacsonyabbra állítjuk a sütő hőfokát (200 fok), és fél órát sütjük a húst, majd körülbelül 100 fokra állítjuk, és még egy órát sütjük. Letakarva hagyjuk még harminc percig pihenni.
 
A hús levét leszűrjük, hozzáadunk két deci vörösbort, sűrűre forraljuk. Hozzáadjuk a maradék fűszeres olajt, és kevés narancshéjat reszelünk bele. Ha szükséges sózzuk és borsozzuk.
Párolt vegyes zöldségekkel tálaljuk.  
 Kép
 
A rebarbara igénytelen növény, hatalmas levelei és szára a lapulevélre emlékeztetnek. Sajnos kevesen termesztik, és csak piacon kapható. Szívesen készítenek belőle kompótot, főtt hús mellé mártásként tálalják. Vasat, értékes ásványi anyagokat tartalmaz.
 
Rebarbarás pite
A töltelék elkészítése
 
1 kg rebarbara
360 ml cukor
60 ml étkezési keményítő
 
Megmossuk és megtisztítjuk a rebarbarát, majd 2 centis darabokra vágjuk. Összekeverjük a keményítőt és a cukrot. Beleforgatjuk a rebarbaradarabokat.
 
 A tészta elkészítése
 
310 gramm liszt
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor
225 gramm vaj,
körülbelül 1dl hideg víz
 
A lisztet, sót, cukrot összekeverjük, hozzáadjuk az apróra összevágott vajat. Tésztadagasztóval vagy két villával beletörjük a lisztbe a vajat, míg kisebb csomókba összeáll a tészta. Hozzáadjuk a hideg vizet, és gyorsan összedolgozzuk a liszttel.
Kézzel cipót formázunk és 10-20 percre hűtőbe tesszük a tésztát. Amikor kivesszük a hűtőből, akkor kettéosztjuk. Belisztezzük a deszkát és a sütőformánknak megfelelő méretnél körülbelül két ujjnyival nagyobbra nyújtjuk mindkettőt. Az egyiket a forma aljára nyomkodjuk úgy, hogy a tészta oldala felérjen az edény felső széléig. Ráöntjük a rebarbarát, majd ráhelyezzük a másik tésztát. Az alsó és felső tészta végeit összenyomkodjuk. A tetejét megspricceljük tejjel, kevés cukrot szórunk rá. Vágásokat ejtünk rajta a késsel, hogy a gőz távozni tudjon.

Előmelegített forró sütő alsó rácsán 30 percig sütjük, majd közepes hőfokon még 30 percig. 

Kép ...egyik kedvencem a kelkáposztás palacsinta,akik eljönnek hozzám egy húsvéti bolyhosra vagy egy fincsi észak-afrikai vörösre,üzenem,hogy megint ez lessz-:)receptet nem írok mert már a fél kerületnek elmondtam..(persze elkérheted)

viszont egy kép róla..

 
 

 

Profilkép



Utolsó kép


10 Forintért!!

https://www.10forintert.hu/start/479455528/index.html a linked tartalma

Facebook


Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 110161
Hónap: 1143
Nap: 42